Az isteni torta - sütés nélkül

 Ezt az édességet azóta emlegetik így, mióta a szomszéd szobából sajtkészítő kisüzemet csináltam. Egy olyan tortáról van szó, amit nem kell sütni, legfeljebb hűteni. Nagyon frissítő és különleges, köztes átmenet egy linzer és egy túrótorta között. A receptet a kedvenc gasztroblog oldalamról szereztem (Palóc Provence). Néhány hozzávalón és a mennyiségeken változtattam, hogy kollégiumi olcsó keretek között is elkészülhessen.

Így készült:

| kell egy kapcsos tortaforma vagy! kerek, zárható doboz (kb. 24 cm átmérővel)

| két nagy doboz (2x400 ml) tejföl

| muszlin kendő, de én párnahuzatot használtam

| 25 dkg keksz (lehet csokis vagy csoki pluszba a kekszhez)

| 10 dkg vaj

| egy zacskó vaníliás cukor

 (ha nagyon szeretnél tehetsz bele még 1-2 evőkanál porcukrot, de a lekvártól már édes lesz)

| 2 dl habteszín (30%-os, sárga, Milklandos a jó)

| kisebb üveg akármilyen lekvár, de azért figyeljetek a gyümölcstartalomra, 65% már jó!

 Első dolgunk a tejföl lecsepegtetése. Én ezt úgy oldottam meg, hogy, mikor nem aludt bent a szobatársam, az ágyára tettem egy dobozt, beletettem a kendőt, aminek a közepébe töltöttem a tejföl. A széléinél felcsíptem a kendőt, összekötöttem és a csomónál fogva felakasztottam az felette lévő ágy rácsába. Ugye érthető...? Persze csinálhatod akárhogy, a lényeg, hogy a puttonyod a doboz felett lógjon és csöpögjön egy estét, de szerintem 3-4 óra is elég.

 Eddigre minden savó és víz távozik a "szűrőn" át, és sajtszerűvé válik a tejfölünk. (Az állaga valahol a morzsolódó és a krémes között van, a híg lé pedig mehet a lefolyóba.)

 A csöpögés után a "sajtot" összekeverem a habtejszínnel, a vaníliás cukorral, ez a torta krémje.

 A kekszet szétzúzom morzsásra, -ez nagyon jó feszültség levezető, mint pl. szétnyomni a csokimikulás fejét-, a morzsához keverem a vajat, gyúrni a legjobb, hogy mindenhol találkozzanak, így egészen tésztaszerű lesz.

 A dobozom aljára nyomkodom a kekszes keveréket, rá a tejfölt, végül a tetejére simítom a lekvárt. Hűtőbe is rakhatod, hidegen finom, de én azt már nem bírnám ki.

Kész!