Eszközök

Minden hűledezést megelőzendő, szeretném tisztázni, hogy milyen alapvető eszközökre van szükségetek általában. Ez annyit tesz, hogy nekünk a koliban csak ilyen eszközeink voltak a főzéshez, mivel főzni és a szobában enni nem volt szabad, de a portásaink rendesek. Ezekkel már lehet kezdeni valamit.

Volt nálunk:

| mindenkinek tányér, tálka vagy ételhordó dobozka

| bögre vagy pohár, van, akinek 2, akár 3 is

| egy kisebb hámozó, egy hosszú nyelű filéző és egy kenőkés

| kanál, kiskanál vagy villa mindig volt, ha nem, akkor a menzáról

| néha bicska, rajta konzerv és sörnyitó

| egy közepes méretű lábos, azaz kb. 15-20 magas fallal

| egy kisebb fajta serpenyő, 25 centi átmérőjű (enyém 700 Ft volt és teljesen jó, teflonos)

| egy IKEA-s reszelő (nagyon jó és 300 Ft)

| egy hőálló üveg- és egy porcelánkanna (szintén IKEA)

| 2-3 fél literes termosz

| egy pirítós sütő

| egy 1,5 literes vízforraló

| lent a konyhán egy mikró, de nem szerettük

| egy elektromos rezsó 4 lappal, 6 fokozattal, piszok lassan melegszik és hűl

| néhány fakanál

| egy kisebb és egy nagyobb műanyag szűrő

| befőttesüvegek dögivel

| egy kis vágódeszka (néha fa, néha műanyag)

| egy olló

| egy Jesucitának keresztelt konyhai aprítógép

 

 Ha szeretnétek beszerezni ilyen dolgokat, az IKEA-t ajánlom, mindenekfelett: olcsó, működik, környezetbarát. Mindenki láthatja, hogy nem volt nagy bárdunk, szeletelő robotgépünk, még habverőnk sem. Ennek köszönhetően megtanultam tojásfehérjét és tejszínt habbá verni, ételhordó doboz tetőn uborkát vágni és 15 centis késsel krumplit hámozni. Néhanapján tojást is használtunk, és ugyan volt egy hűtő, de abban az uralkodó szagot a focista fiúk rohadó kajái adták, úgyhogy inkább kitettük a cuccot az ablakba. Egy ideig nem is vettük észre, milyen gusztustalan "szmog-bukét" kaptak a levegőtől, utána már inkább megettünk mindent hamar. Ennek "köszönhetően" mindig frisset ettünk, ami nem volt rossz. Ritkán vettünk kenyeret, mert szeretjük a teljes kiőrlésűt vagy biot, de az drága, egy idő után pedig marha unalmas, hogy "ne, már megint kenyér...?". Maradtunk a friss zöldségnél, hétvégén pedig a nagyszabású étkek voltak terítéken.

 A konyha az alagsorban foglal helyet, nagyjából hat láb mélyen, hat négyzetméter, ebből is elfoglal hármat a rezsó. A hozzávalókat a szobából tarisznyában hordtam fel-s-alá, és, ha fent maradt valami, akkor muszáj volt érte visszatiplizni. Ami jó volt az egészben, hogy nagyon jó volt az akusztika, ezért lehetett főzés közben üvöltve énekelni, hogy "Zöld a mező, zöld a hegy is...". Ami rossz volt, hogy a "konyha" a lépcső alatt volt, emiatt a plafon dőlt felettünk, a vakolat pedig folyton lepattogott, úgyhogy néha belefőtt a vacsorába pár pikkely.

 Ha alapvető dolgok hiányoztak (só, bors, olaj, cukor, néha tej, tojás, paprika, ecet, ilyesmik) tudtunk kérni a konyhás néniktől, de mindig elmondták, hogy nekik ezt nem lenne szabad. És kértem egy kanál cukrot, kaptam egy bögrével! 

 Ugye mi mindent ki lehet hozni a semmiből?