Kínai, ahogy anyuval képzeljük

Elronthatatlan, sőt, legjobb, ha a zöldség ropog kicsit. Ehhez mi mindig elővesszük a vas wokot, amitől minden étel minden jól sikerül (varázsüst). Vegáknak nagyon finom és intenzív ízvilágú, nagyon feldob, ha suliba, munkába magunkkal visszük. Köretnek rizst, üvegtésztát, durum spaghettit ajánlok.
Figyelem: aki a zellernek nem szerelmese, még annak is tetszeni fog. 

Ami nekünk kell:

(négy emberre elég adaghoz)

| két kanál növényi olaj

| fél kiló répa (6-8 szál)

| 5 szál petrezselyem

| fél kiló zeller

| gyömbér (hüvelykujjnyi)

| szójaszósz

| paradicsom püré

| 2 nagy fej hagyma (cikkekre vágva, nem apróra)

| só, bors

| chilli por (kihagyhatod)

| két gerezd fokhagyma

| ha van otthon kínai fűszer keverék, dob rajta, de nem az ízfokozós

| a zöldségeket kiegészítheted kedved szerint még valamivel: brokkolival, káposztával, gombával, cukkínivel ...

 Tipp: krumplit ne rakj bele, az teljesen másfelé viszi!

Először: mindent meghámozok, mert ez tart a legtovább, feldarabolom a répát, zellert, petrezselmyet hosszában, fél centi szélesre, a hagymát pedig cikkekre, így az is ropogós marad. Fontos, hogy a gyömbért a belső szálakra merőlegesen, iszonyat vékony karikákra vágjam, különben a fás szálakat rághatom a zöldségek helyett órákig, no meg olyan, mintha hajszálakat is beleraktam volna. A wokot eltart egy ideig felmelegíteni, 

így nyugodtan hagyhatok időt az olajnak. 

Mikor már közepesen meleg, először a répát, petrezselymet, hagymát teszem bele, a zellert kicsit később. Kis vizet öntök alájuk, ráteszem a fedőt, hadd párolódjon. Mikor már minden közepesen nyers, beleteszem a gyömbért, fűszereket, paradicsom pürét, apróra vágott fokhagymát és meglocsolom szójaszósszal. Annyival, hogy kevergetés közben, minden szépe kapjon tőle egy kis színt.

Addig főzöm, míg jól esik, én ropogósan, félig nyersen szeretem.

A bizonyos kínaiban kapható "takony-szósz" állag helyett, finom, szaftos és lédús szószt kapok! 

Az előbb említett a keményítőtől és nátrium-glutamáttól (erős ízfokozótól) nyeri ezt a tulajdonságot, ugyanis a nyugatra kényszerült kínaiak nemcsak előszeretettel, de szinte hagyomány szerint használják eme egészségtelen és teljesen felesleges adalékokat. Ahol pedig ilyen jó a kaja, alapvetően nincs szükség ilyen eszközökre, úgyhogy csak AZ KIABÁL, AKI FÉL.

Tönköly kenyér, persze házi!

Nem olyan őrdöngős, mint elsőre gondoltam, de persze megvan a technikája és talán még tehetségem is van hozzá. Ami ugyebár evidens, hogy a liszt lehetőleg bio kellene, legyen, kérem szépen, és saját kis kezünkkel dagasszuk, mert akkor a kenyér szeretni fog minket és mi is szerethetjük őtet!

Kép innen!

A tönköly mostanában egyre keresettebb, aminek örülhetünk, hisz ez a legegészségesebb búzafajta. Mindenki próbálja ki maga, és amennyiben hihetünk a tudománynak, ez a búza cukorbetegek számára is ártalmatlan.
 Ősi és egészséges, de valószínűleg a 15 század körül szorulhatott a háttérbe, amikor Beatrix, Mátyás király itáliai felesége elhozta Magyarországra az olasz kuriózumokat, köztük a fenyér lisztet. Könnyebben lehet vele dolgozni valamint "mellékíze" sincs, ha lehet annak nevezni a tönkölyét, de valójában csak íze nem nincs.
 Teljes kiőrlésű változata mindent tartalmaz, ami egy gabonában értékes és táplálóbb, mint a fehér liszt. Aki evett már két szelet fehér és tönköly kenyeret, érezheti a különbséget!


Ami nekünk kell:
| fél kiló teljes kiőrlésű tönkölybúza liszt
| egy deci langyos tej vagy víz
| kiskanál méz vagy cukor
| 1/3 kocka élesztő vagy 10 gr instant élesztőpor
| só
| mehet bele egy marék lenmag, kölespehely vagy zabpehely, fűszer vagy amit el tudsz képzelni
| + fél bögre langyos víz vagy amennyi szükséges a dagasztásnál


1. Kovászat
Egy bögrébe teszem a langyos tejet/vizet, mézet/cukrot és az élesztőt (én az instantot is fel szoktam futtatni).  Várok 15 percet, míg a gombák dolgoznak és kétszeresére nem nőnek a bögrében. Eközben kivajazhatom a formámat, amiben a kenyeret fogom sütni; lehet egyszerű tégla vagy gyümölcskenyér forma.


2. Dagadj!
Eközben egy nagyobb tálba teszem a lisztet, sót, lenmagot, stb. és a közepébe mélyedést formálok, mint egy fészek. Ebbe a lukba öntöm a felfutott élesztőt, (azaz immáron kovászt) az alján lévő vízzel együtt, majd szépen elkezdem dagasztani.
Amikor már nagyjából mindenhol érte a kovász, hozzáöntöm a fél bögre vizet. Ekkor a tészta csöppet hígnak tűnhet, de a dagasztás közben felissza. A helyes "dagasztó-mozdulat" a következő:
A gyúrás lényege, hogy a tésztát minél több levegő érje belülről, így a helyes mozdulatnál cuppog!
Az ujjaimat behajlítom és úgy mozgatom őket magam felé, mintha mutatnám, hogy "Erre gyere", hívom magamhoz a tésztát. : ) Közben a kezem is mozog és magam felé gyúrom, a bal kezemmel a tálat fogom. 15-20 percig gyúrom.


3. Kelni kell!
Mikor kész a gyúrás, a kivajazott formámban hagyom megkelni 45 percig, de lehet egy óra is. Ekkor a tésztánk duplájára is nőhet. A tésztát letakarom és meleg helyen kelesztem.


4. Sütőbe!
A sütő aljába egy kerámia bögrét állítok megtöltve vízzel, hogy nehogy kiszáradjon. Mikor már elég naggyá kelt, a tetejét vízzel kenem meg és 180 fokon sütöm 40-50 percig.


5. Kész!
Mikor kész, rácsozott tálcára teszem és hagyom kihűlni, de annyira nem, hogy ne melegen kóstoljak bele!
Remélem sikerül, JÓ SÜTÉST!0

Padlizsán göngyölegek!

Avagy a vega nagy barátja, mivel ez a csodás zöldség csodás állagot és ízt képes produkálni (és még az sem árt neki, ha odaég).
Ezt a receptet újságból lestem ki, gyors, egyszerű és OLCSÓ!
Ezen kívül abszolút mediterrán ízvilág.

Ami nekünk kell:
2-3 főre, a NEM "eszem-amíg-látok" mérték szerint
| 1 padlizsán,
| olívaolaj
| só, bors
| 1 közepes lilahagyma
| 1 nagy gerezd fokhagyma
| 2 szép megtermett szem paradicsom
| egy evőkanál kecsöp (de kihagyhatod)
| bazsalikom
| 10-12 szem magozott (barna és nem fekete, a nagyon fekete színezett!) olívabogyó összevágva
| mozzarella vagy akármilyen reszelhető sajt

 

Image 

Először is a padlizsánt hosszában félcentis lapokra vágjuk, bedörgöljük olívaolajjal és mindkét oldalukat lifegősre pirítjuk. A két szélső szeletet, amin a legnagyobb a héj, különvesszük és igyekszünk nem megenni már most, aztán apró kockákra vágjuk.
Eztán elkészítjük a paradicsomos tölteléket:
A hagymát, fokhagymát apróra vágjuk, megpároljuk, majd a paradicsomokat úgyszintén, amíg sűrű, de nem folyékony cucc nem keletkezik.
A paradicsomhoz hozzákeverem a felkockázott padlizsánt, olívabogyót, rázúdítok bazsalikomot, sót és borsot.
Figyelem, a sütőt elkezdem 200 fokon előmelegíteni!
Tehát, az így keletkezett cuccot a padlizsán szeleteken szétosztom halmokra, a tetejükre sajtot reszelek, a szeleteket feltekerem. Egy kerámia tálban helyes kis sorokat rendezek a göngyölegekből és a tetejükre MÉÉÉÉÉG több sajtot reszelek.
A sütőben 15 perc alatt összemelegedett egyveleget szép fehér tányérokon tálalom!

JÓ ÉTVÁGYAT! : )

Panna cotta

Lágy, nyári, krémes, méltán olasz édesség. Könnyű, csupán a hűtés igényel pár órát.

Így készül:
4 ypsilon pohárba
| 3 dl 30%-os tejszín
| 1 dl zsíros tej
| cukor vagy fruktóz (ízlés szerint)
| egy teáskanál zselatinpor
| 1 vaníliarúd
| két evőkanál nem darabos akármilyen lekvár
| citromlé
| 1 szem kardamom 2 szem aprócska fekete magja
| díszítsd ezzel: mandulaszelet, citromfű levél

A tejet, tejszínt összeöntöm, mikor már melegebb, hozzáadom a fruktózt, és, ha már fel-fel rottyan, lekapcsolom a gázt, hozzáadom a zselatint, folyamatosan kavargatom. A vaníliarudat kimagozom, beleteszem a keverékbe, ráreszelem a citromhéjat, majd, mikor már a lé nem 'pohárszétpattintóan' forró, szétöntöm 1,5 dl-s poharakba. Hűtőbe teszem, közben elkészítem a tetejére a mártást: lekvárt elkeverek egy kiskanál citromlével, a szétmorzsolt kardamom maggal. 3-4 óra múlva kiveszem a dermedt krémet, a tetején eloszlatom a mártást és hosszú nyelű kiskanállal ELMAJSZOLOM.